Forgácsfonás

A forgácsfonás és forgácskalap-készítés Csomakőröshöz kötődő foglalkozás, amely a 20. század első negyedében honosodott meg a faluban. A forgácsfonók nyárfából szélesebb-keskenyebb forgácscsíkokat gyalultak le, melyeket az asszonyok natúr színben vagy megfestve összefontak, majd kötegekben tároltak. A kalapvarró asszonyok ezeket a lapos fonatokat körkörösen egymás mellé csavarva összevarrták a szélüket varrógép segítségével. A kalapvarrást a felső részen, a fej közepén kezdték, majd azt kifordítva haladtak tovább a varrással. A különböző méretű és karimájú férfi és női forgácskalapok a település nagy szülöttéhez, Kőrösi Csoma Sándorhoz kötődő faluturizmus révén nagy sikerrel kerültek eladásra. Napjainkban egyre kevesebben vannak, akik ismerik és folytatják ezt a jellegzetes helyi foglalkozást.