Kürtőskalácssütés
A kürtőskalács szabad parázs melegénél sült kürtő alakú sütemény, a székely gasztronómia jelképes édessége. Készítésére már a 17. századból vannak erdélyi adatok, Székelyföldön a 18. századi dokumentumokban jelenik meg. A kürtőskalács-sütő asszonyok a finomlisztből gyúrt kelttésztából kinyújtás után mintegy 2 cm széles csíkokat szelnek, s az így nyert tésztaszalagot a keményfából esztergált kürtőskalácssütő fára csavarják fel, oly módon, hogy a csíkok széle egymáshoz tapadjon és egybesüljön. A felcsavart tésztát kristálycukorba hengergetik, amely sütés közben megolvad és karamellizálódik, ropogós bevonatot képezve a süteményen. A kb. 10 cm átmérőjű, 30–35 cm hosszú hengeres édesség a szilvapálinka mellett a székelyföldi ünnepek elengedhetetlen gasztronómiai kelléke, előállítása sok család számára jövedelemkiegészítő foglalkozás.
Mesterek
Ütő Adél (Sepsikőröspatak)Dancs Anna (Csomakőrös)
Simon Beáta (Uzon)
Balázsi Erzsébet (Olasztelek)
Balázsi Lászlóné Erzsébet (Olasztelek)
Csürös Erzsébet (Szentivánlaborfalva)
Zátyi Erzsébet (Angyalos)
Csorba Ibolya (Ikafalva)
Darócz Ibolya (Uzon)
Málnási Ibolya (Erdőfüle)
Podia Ibolya (Szentivánlaborfalva)
Kis-Váncsa Irén (Sepsikőröspatak)
Kisgyörgy Irén (Árkos)
Nagy Irén (Uzon)
Szabó Irén (Sepsikőröspatak)
Török Irén (Szentivánlaborfalva)
Gyergyai Izolda (Barót)
Kányádi-Német Juliánna (Szentivánlaborfalva)
Csorba Katalin (Ikafalva)
Csürös Katalin (Szentivánlaborfalva)
Antal László (Uzon)
Kádár Margaretta (Uzon)
Fábián Margit (Ikafalva)
Már Miklós (Réty)
Kolumbán Olga (Olasztelek)
Márkos Réka (Uzon)
Pál Rozália (Uzon)
Trinfa Sarolta (Olasztelek)
Csürös Tünde (Szentivánlaborfalva)
Köpe Zsófia (Uzon)