Csont- és agancsfaragás

A fához és a kőhöz viszonyítva lényegesen kevesebben gyakorolják az állati eredetű anyagok, a csont, az agancs és a szaru faragását. Korábban a pásztoremberek ezekből a többnyire talált anyagokból egyszerű használati eszközöket készítettek. Főzés és zsírtalanítás után faragásos technikákkal kürtöt, sípot, sótartót, ostornyelet, pásztorbotfejet, fogantyút, csatot, gombot alakítottak ki. Az agancsból lőportartó szaru készült. A csontot a fésűsök és a késesek kisipari szinten is felhasználták borotvatokok, késnyelek berakásos díszítésére.