A projektet Izland, Liechtenstein és Norvégia pályázati alapjából finanszírozzák.

üvegezés, üvegkészítés, üvegfestés

Térségünkben már a 17. századtól kezdve foglalkoztak üvegkészítéssel. Zalánpatak, majd Mikóújfalu és Bükszád üvegcsűrjeiben a folyékony üveget emberi erővel, kézi munkával alakították: az ablakok lapjait formába öntötték, az edényeket fúvással alakították a kívánt formára. A mindennapi használatra, folyadéktárolásra szánt üvegtárgyak magas áruk miatt a nép körében használt kerámiaedényeket viszonylag későre szorították. A poharak, butéliák, kancsók, tányérok, légyfogók és egyéb rendeltetésű üvegholmikat színzéssel, domborítással, ráragasztott üvegcsíkokkal tették mutatósabbá. A gyári üveg 20. századi elterjedése teljesen felszámolta a kézműves termékeket. Az ablaküvegek méretre vágását, fa keretekbe, nyílókba helyezését szakosodott üvegező műhelyekben végezték, főleg városokon, melyek régies felszerelése, kézi eszközkészlete ma is több helyen megfigyelhető. Napjaink üvegkészítő mesterei a különböző képzéseken, tanfolyamokon visszatanult foglalkozást többnyire kedvtelésből, jövedelemkiegészítésként végzik, a megvásárolt üveg alapanyagból a legkülönbözőbb formájú és rendeltetésű használati és dísztárgyakat készítik, melyeket festéssel tesznek mutatósabbá.