Gyöngyfűzés

Bár sokan a nyakra, csuklóra kerülő vagy fejdíszként viselt gyöngysorokat új keletű kézműves terméknek tartják, érdemes feleleveníteni, hogy a magyarság körében az üvegpasztából készített gyöngyfüzér a honfoglalók sírjainak is gyakori melléklete volt. Az utóbbi évszázadokban a klasszikus értelemben vett ékszert az ötvösök készítették nemesfémből, aranyból, ezüstből. A 19. században a köznép elterjedtek és divatossá váltak a korábbi ékszerek díszítményeiként használt drága- és féldrágakövek, illetve a gyári üveggyöngyök, melyekből házilag is előállíthattak ékességeket. A gyöngyfűzéssel foglalkozó kézművesek a textilpántra vagy zsinórra fűzött gyöngysorokat ruhadíszítésként vagy önmagukban való hordáshoz készítették, sokfelé a leányok és menyecskék templomi öltözetének a részévé vált. Napjaink gyöngyfűzői ennek a hagyománynak a továbbvivői, minőségi alapanyagokból készített tetszetős termékeiket megrendelés vagy kézműves vásárok során értékesítik.