A projektet Izland, Liechtenstein és Norvégia pályázati alapjából finanszírozzák.

1. Workshop

3 kulturális-turisztikai csomagajánlat tervezése 5 nagy népi mesterséget ápoló család hagyományos termékeivel

Időpont és helyszín: 2016. január 22-24, Árkos

1. Résztvevők és a workshop célja

Egy workshop értelme és eredményessége a résztvevőkön múlik, törekvésükön, hogy szakértő véleményükkel hozzájáruljanak a műhelyvitákhoz, valamint problémamegoldásokat javasoljanak. A 11 résztvevő szakterülete és tudása alátámasztja a szervezők törekvését, hogy a jelen workshop értelmet és hasznosságot nyerjen a Projekt haszonélvezői számára:

  • Kolumbán Gábor, kulturális marketing és turizmus szakember, a workshop vezetője;
  • Kinda István, néprajzos, a „Hagyományos székelyföldi népi mesterségek – revitalizálás, digitalizálás és népszerűsítés által” című projekt tudományos koordinátora és tanácsadója;
  • Már István, gazdasági vidékfejlesztő;
  • Szőke Barna, kádár, kádárműhely tulajdonos;
  • Hoffner Tibor, gazdasági vidékfejlesztő, Magyarország, számos hasonló projekt koordinátora;
  • Bazsó Gabriella, gazdasági vidékfejlesztő, Magyarország, számos hasonló projekt koordinátora;
  • Benedek Márta, egyesületi elnök, Kisbacon, Kovászna megye, néphagyományok konzerválására és a régió kulturális örökségének népszerűsítésére irányuló projektek koordinátora a kulturális turizmus keretein belül;
  • Páll Emese, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára, Kolozsvár, kulturális turizmus mesteri tanulmányokat folytató egyetemi hallgatók tudományos koordinátora;
  • Rácz Lilla, a Dániel Kastély tulajdonosa, Olasztelek, Kovászna megye.
  • Szőts Zsuzsa és Simon Réka, a Kovászna Megyei Művelődési Központ képviselői, előbbi a kulturális turizmus problémáiért felelős szakreferens, utóbbi PR referensként dolgozik és ifjúsági programfelelős.

A workshop a résztvevők számára egy olyan párbeszédet biztosított, ahol a találkozás CÉLJÁT – A Kovászna megyei hagyományos népi mesterségek értékesítésének módjai – a székelyföldi hagyományos mesterségek revitalizálását illetően különböző elméleti megközelítéseken alapuló, gyakorlati tapasztalatokkal gazdagított viták során határozták meg. Ez egy hosszú és komplex folyamat, amelynek sikere egy sor folyamatosan változó társadalmi, gazdasági és kulturális tényezőn alapszik. A workshop szervezői szerint ezek a tényezők meghatározhatóak és mélységeiben elemezhetőek, ha a célfolyamat különböző aspektusait illetően széleskörű tapasztalatokkal rendelkező résztvevőket hívnak meg, hogy elképzeléseiket megvitassák.

2. A workshop megnyitása és a Hagyományos székelyföldi népi mesterségek – revitalizálás, digitalizálás és népszerűsítés általprojekt bemutatása

A workshop 2015. január 22-24 között került megszervezésre a Függelék 1-ben bemutatott programot követve.

A workshop első napján a “Hagyományos székelyföldi népi mesterségek – revitalizálás, digitalizálás és népszerűsítés által” projekt elméleti és gyakorlati elemeinek bemutatására került sor. Imreh-Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója és a projekt koordinátora beszélt azokról a körülményekről, amelyek hozzájárultak a Projekt létrejöttéhez, a Projekt céljairól és tevékenységeiről, valamint a Projekt szakaszairól, amelyekre a műhelymunka megszervezése előtt került sor.

A projekten belüli tevékenységek képes bemutatóját Imreh-Marton István és Szőts Zsuzsa ismertették. Kinda István néprajzos felleltározta Kovászna megye hagyományos népi mesterségeit, és beszélt arról a terepkutatásról, amelyet Kovászna megye falvaiban végzett, hogy adatokat gyűjtsön a hagyományos módszereket még használó kézművesekről. Ennek eredményeként 250 hagyományos kézművest tudott felkutatni. Ezenkívül 10 dokumentumfilm készült 10 különböző székely hagyományos mesterségről, ezeket a filmeket népszerűsítették és vetítették Kovászna megyében, és bemutatták a műhely résztvevői számára is, ahogyan a Függelék 1-ben leírt Programban látható. A „Hagyományos székelyföldi népi mesterségek – revitalizálás, digitalizálás és népszerűsítés által” projekt dokumentumfilmjei a következők:

  • Fafaragás (a Haszmann műhely hagyományos szimbólumai, Csernáton);
  • Juhászat, pásztorkodás (Hagyományos sajtfeldolgozás, Zabola);
  • Kenyérsütés (Pityókás házikenyér-sütés Kisbaconban);
  • Zsindelykészítés (Hagyományos zsindelykészítés Gelencén);
  • Szilvapálinka-főzés (Szilvaszedés Sepsiszentgyörgyön, pálinkafőzés Felsőcsernátonban);
  • Kosárfonás és seprűkötés Bölönpatakon (Kovászna megyében élő cigányok hagyományos mestersége);
  • Molnárság (Gabonaőrlés vízimalomban Kisbaconban);
  • Kovácsmesterség (Lópatkolás, kerékvasalás és vasmegmunkálás Olaszteleken);
  • Méhészkedés (Hagyományos méhészkedés mint családi vállalkozás Kálnokon);
  • Mézeskalács-készítés Kézdivásárhelyen.

A fejlesztés alatt álló honlapot: www.folktrades.ro, amely lényegi eleme a Projektnek, Simon Réka, a Kovászna Megyei Művelődési Központ szakreferense mutatta be.

3. Kulturális turizmus – az elmélettől a gyakorlatig

Ebben a szekcióban Kolumbán Gábor, a párbeszéd mediátora, kulcsfogalmak tisztázását javasolta a résztvevőknek, amelyek a kulturális turizmust meghatározzák mint kutatási területet, és megjelölik a legfontosabb alkotóelemeket, amelyek köré a főbb turisztikai tevékenységeket csoportosítani lehet, és különböző turisztikai csomagokat lehet kidolgozni.  Ezen Szekción belüli munka a dokumentumfilmek megtekintésén és a kulturális turizmusban elért sikeres tapasztalatokról szóló jelentéseken alapult.

A megvitatott problémák a következőkre összpontosítottak:

  • hogyan válhat egy ország vagy régió vonzóvá a kulturális turizmus számára;
  • mit jelent egy történelmi régió, mint átfogó kulturális közeg a sajátos kulturális értékekkel, helységekkel és kulturális útvonalakkal, ahol a hagyományos mesterségek a turisztikai vonzerő tényezőivé válhatnak;
  • a kulturális turizmus formái;
  • a kulturális örökség, mint turisztikai erőforrás;
  • turisztikai termékek és népszerűsítési mechanizmusok;
  • mi tartozik a kulturális turizmus-szolgáltatások csomagba;
  • a kulturális turizmus piaca, az azt szabályozó törvények és a célcsoportok;
  • mi történik azokban az országokban, amelyek már rendelkeznek tapasztalatokkal a kulturális turizmus területén, melyek azok a stratégiák, amelyeket sikeresen lehet alkalmazni Kovászna megye kulturális turizmusának fejlesztése során.

4. Jellemzők és speciális tényezők, amelyek hozzájárulnak a régió kulturális turizmusának fejlesztéséhez – kulturális turizmus csomagajánlatok megtervezésének előfeltételei

Megvitatott problémák:

  • Székelyföld történelmi régiója, mint átfogó kulturális közeg a sajátos kulturális értékeivel;
  • esettanulmány: Barót és környéke, ahol a legtöbb hagyományos mesterség megőrződött.

5. Erőforrások, lehetőségek és tapasztalatok a kulturális turizmus területén, Székelyföldön

Megvitatott problémák:

  • a mesterek/kézművesek értékelésének kritériumai, a hagyományos/védett termékek kijelölése és népszerűsítése;
  • hagyományos mesterségek népszerűsítési lehetőségeinek értékesítése a Kovászna megyei nevezetes kastélyok és kúriák körül kialakított kulturális turizmuson belül, együttműködés kialakítása a régi nemesi lakhelyek tulajdonosaival, hogy a vendégül látott turisták számára elérhetőek legyenek a vidékre jellemző hagyományos termékek;
  • mesterségek vásárának havonkénti megszervezése, ahol a mesterek bemutathatják termékeiket egy kialakított sorrend alapján; valamint azon feltételek megteremtése, hogy egy ilyen vásár népszerű hely legyen a mesterek, kézművesek és turisták számára egyaránt; egy ilyen vásár referenciaponttá, attrakcióvá válik, ha a szervezők sikeresen újrateremtik a hagyományos termékeket áruló régi vásárok hangulatát;
  • egy hagyományos termékeket árusító virtuális üzlet és egy honlap elindítása, ahol a vásárlók a világ bármelyik részéről információkhoz juthatnak az ajánlott termékeket illetően, rendelhetnek termékeket, kapcsolatba léphetnek a kézművesekkel, és meglátogathatják műhelyeiket;
  • honlapok és közösségi oldalak feltöltése naprakész információkkal a Kovászna megyében dolgozó hagyományos kézművesekről és termékeiket árusító helyekről;
  • mobiltelefonos applikációk lehetőségeinek kipróbálása, amelyek a régiókban és helységekben kínált hagyományos termékekről szolgálnak információkkal, ahol a kézművesek műhelyeiket működtetik;
  • a helyi közösség mozgósítása, és a városok vagy falvak értékeinek tudatosítása a lakosokban (különösen a fiatalokban), amely egyúttal a helyi közösség fejlődésének forrása is lehet;
  • útvonalak/tematikus utak tervezése, amelyek segítenek a látogatóknak megismerkedni Kovászna megye kulturális értékeivel, a lakosok tájékoztatása, akik megfelelő tájékoztatás mellett vendégül láthatják a turistákat, és ugyanakkor a látni- és vásárolnivalók népszerűsítési lehetőségeit értékesíthetik kulturális közegükben;
  • slow life népszerűsítő, tíz napos vagy hosszabb tartózkodást igénylő programok szervezése a vidék iránt érdeklődő turisták számára, ahol a közösségek autentikus, sajátos életével, az élő hagyományokkal és szokásokkal ismerkednének a turisták; a két magyarországi gazdasági vidékfejlesztő a szomszédos országban szervezett slow life programokra vonatkozó konkrét adatokkal mutatta be, ahogyan a világ minden tájáról, különböző életkorú, de főként nyugdíjas turisták vakációs célpontként Magyarországot választják, ahol a helyi közösségekbe integrálódhatnak: részt vesznek a közösségek mindennapi életében, ünnepeiken és rendezvényeiken, együtt főznek hagyományos ételeket, elsajátítanak különböző mesterségeket és kézművességeket a helyi mesterek műhelyeiben, és az általuk készített darabok értékes szuvenírként emlékeztetik majd őket a megélt tapasztalatokra;
  • koordináló egyesületek/intézmények kijelölése, amelyek kommunikálnak és együttműködnek mindazokkal a jogi és természetes személyekkel Kovászna megyében, akik hagyományos mesterségekkel kapcsolatos szolgáltatásokat és kulturális termékeket tudnak felajánlani;
  • a két magyarországi vidékfejlesztő megoldásokat javasolt a résztvevők által felvetett problémákra, amelyeket az alábbi kérdésben összegeztek: Hogyan tudták a magyar vidéki és városi közösségek jövedelmező vállalkozássá változtani a kulturális turizmust, és hogyan tudnák a Kovászna megyében élő közösségek tapasztalataikat sikerrel követni? A válasz szerint több lehetőség is létezik kulturális turizmus fejlesztésére Kovászna megyében, Székelyföldön és egész Erdélyben. Kovászna megyében például különleges szépségű és nagyon változatos helyszínek vannak, vidéki közösségek, amelyek megőrizték hagyományaikat és szokásaikat, így feledhetetlen élményeket biztosíthatnak a turisták számára. A probléma abban rejlik, hogy ezeket a lehetőségeket eddig nem használták ki. Az első lépés a megoldás felé az együttműködési hálózat kialakítása lenne mindazok között, akik a kulturális és turisztikai tevékenységekben érdekeltek;
  • a downshift tourism fogalmának kialakítása és fejlesztése, olyan turisták bevonzása, akik értékrendjükön változtatni szeretnének, és minél egyszerűbb, természetközelibb kikapcsolódási lehetőségeket keresnek. Ideális helyszínek léteznek ennek a gyakorlására Kovászna megyében.

6. Mit kell tenni, hogy a hagyományos mesterségek revitalizációja hosszútávú hatásokkal rendelkező folyamattá váljon?

Megvitatott problémák:

  • a jelen Projekten belül kijelölt kézműveseket motiválni kell, hogy részt vegyenek egy kommunikációs kurzuson;
  • nem minden hagyományos mesterséget lehet bemutatni nyitott műhelyben;
  • létre kell hozni egy kulturális turisztikai egyesületet, amely a hagyományos mesterségek népszerűsítésével foglalkozik;
  • meg kell vizsgálni, hogy a hagyományos kézműves műhelyeket esetleg terápiás célokra is használni lehet.

7. Megtervezni 3 kulturális turisztikai csomagajánlatot, amelyek ételkészítéssel, fafeldolgozással és fémmegmunkálással összefüggő hagyományos mesterségeket foglalnak magukban:

Kovászna megye különböző területi adottságai és turisztikai kínálata alapján a résztvevők három turisztikai csomagajánlatot terveztek:

  • Barót környéke
    • A tűz bűvölete (a csomag olyan hagyományos mesterségeket tartalmaz, mint kovács, mészégető, szénégető)
    • Búzától a kenyérig (hagyományos kenyérkészítés – a vízimalomban való búzaőrléstől a kenyérsütésig)
    • Kézművesség mint életút
  • Kézdivásárhely és Kovászna környéke – A fa örök élete (fafaragók, kádárok, stb.)
  • Sepsiszentgyörgy és környéke – A bőr (szűcsmesterek, bőrdíszművesek, csizmadia – falusi kis műhelyek)

Ezeket a kulturális turisztikai csomagajánlatokat a “Hagyományos székelyföldi népi mesterségek – revitalizálás, digitalizálás és népszerűsítés által” projekt második workshopja során fogják kipróbálni. 

Hagyományos mesterségeket bemutató lehetséges tematikus útvonalak Kovászna megyében:

No.

Terület

Műhely/ Kézműves

Helység

1.

Fafeldolgozás

Kerekesműhely

Olasztelek

Kádárműhely – Szőke Barna

Haraly

Fafaragó műhely – Haszmann család

Csernáton

Zsindelykészítő műhely

Gelence

Fafestő műhely– Sütő család

Vargyas

2.

Fémfeldolgozás

Kovácsműhely – Nagy György

Olasztelek

Bádogosság – Benedek Pál

Nagybacon

3.

Ételkészítés

Kenyérsütés

Kisbacon

Mézeskalács – Farkas Gábor

Kézdivásárhely

Vízimalom – Keresztes család

Kisbacon

4.

Vegyes

Kárpitosműhely – Fehér András

Olasztelek

Fonás és díszítés – Csog Jolán

Füle

Cserépkészítő műhely – Konsza család

Nagybacon

Mészégetők – Vásárhelyi József

Vargyas

Szénégetők

Vargyas

Szabóműhely – népviselet-készítés –Dávid Alpár

Bodos

Szíjgyártó – Béla Kovács

Barót

Kőfaragó műhely

Kézdiszentlélek

Szíjgyártó, bőrdíszműves műhely – Érsek Csaba

Sepsiszentkirály

Hangszerműhely

Sepsiszentkirály

Szűcsműhely – Császár Gábor

Sepsiszentgyörgy

Csizmadia

Sepsiszentgyörgy

Hagyományos technológiát alkalmazó terrakotta készítő műhely – László Károly

Kézdivásárhely

www.folctrades.ro

A jelentéshez csatolt dokumentumok:

  • Függelék 1: A workshop programja
  • Résztvevők listája
  • Jegyzőkönyv – eredeti példány magyar nyelven
  • Fényképek

2. Workshop – vita és infotrip

Hagyományos mesterségeket bemutató lehetséges tematikus útvonalak tesztelése

1. Időpont és helyszín: 2016. március 17-19, Kovászna Megyei Művelődési Központ és kézművesműhelyek Nagybaconban, Kisbaconban, Olaszteleken és Fülén.

2. Résztvevők

  • Niculescu Roxana – értékelési tanácsadó, Országos Turisztikai Hatóság, Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium
  • Muscalu Laurenţiu – természet- és kalandturizmusra szakosodott utazási iroda képviselője, Brassó
  • Fazakas Sidonia – Turisztikai Egyesület, Sepsiszentgyörgy
  • Szőts Papp Zsuzsa – Kovászna Megyei Művelődési Központ, kulturális turizmus problémáiért felelős szakreferens
  • Ţînţar Niculina – Kovászna Megyei Művelődési Központ, szociológiai referens

2. A workshop programja

A workshop március 17-19. között, három napon át, az alábbi program szerint zajlott le:

1. A Kovászna Megyei Művelődési Központban szervezett tájékoztató és vita:

Hagyományos székelyföldi népi mesterségek – revitalizálás, digitalizálás és népszerűsítés által projekt bemutatása, a következő témák megvitatása:

  • Kovászna megyei hagyományos mesterségeket bemutató tematikus útvonalakat népszerűsítő lehetőségek azonosítása;
  • Az adatlapok szerkezetének megtervezése, amelyek alapján kijelölhetőek a hagyományos mesterségeket bemutató útvonalak: turisztikai infrastruktúra a környéken (elszállásolás és ellátási lehetőségek, kastélyok, kúriák, vendégházak a hagyományos termékeket előállító műhelyek közelében, más turisztikai érdekeltségű helyek a városokban és falvakban, ahol a kézműves műhelyek találhatóak);
  • A hagyományos mesterségeket bemutató útvonalak megszervezésébe bevonható intézmények azonosítása Kovászna megyében (utazási irodák, központi és helyi közigazgatási intézmények, szolgáltatási egységek).

2. Infotrip – műhelylátogatások Kovászna megyében

A január 22-24. között tartott első workshop végén a résztvevők összeállították a Kovászna megyében működő kézműves műhelyek listáját, megnevezve azokat a műhelyeket, amelyek felkereshetőek a hagyományos mesterségeket bemutató utak során (lásd Függelék). E lista alapján a második workshop résztvevői kiválasztottak néhány műhelyt, amelyet 2016. március 18-án az infotrip keretében meglátogattak. Szükségtelen megemlíteni, hogy gyakorlatilag lehetetlenség az összes, turisztikai program szempontjából megfelelő, műhelyt felkeresni. Ezért az infotrip résztvevői egynapos programot választottak: reggel 9 órai indulással délután 5 óráig a következőket látogatták meg:  

  • kárpitos műhely Olaszteleken. Mester: Fehér András;
  • kerekesműhely Olaszteleken. Az adott mesterség során használt eszközök és anyagok kiállításaként működik. Nincs mester, aki a műhelyben dolgozna;
  • fonó- és díszítőműhely Erdőfülén;
  • vízimalom Kisbaconban;
  • cserépkészítő műhely Nagybaconban;
  • kovácsműhely Olaszteleken. Mester: Nagy György;

(lásd a Függeléket, amely tartalmazza a műhelylátogatásokon résztvevők észrevételeit és összegzéseit)

3. Észrevételek, javaslatok és konklúziók a műhelylátogatások után

A Kovászna Megyei Művelődési Központban a résztvevők megosztották észrevételeiket, javaslataikat és konklúzióikat a négy Kovászna megyei faluban tett műhelylátogatás után. A Kovászna Megyei Művelődési Központ különösen hasznosnak ítélte a résztvevők észrevételeit, amelyek intézményük szerepét emelték ki a turisták és a mesterek közötti kapcsolat kialakításában:

  • Háromnyelvű szórólapok készítése (román, magyar és angol), amelyek összegzik a műhelyek rövid történetét;
  • a Kovászna Megyei Művelődési Központ szakreferensei segíthetnek a mestereknek megszerkeszteni és lefordítani a mesterségek és műhelyek történetét bemutató szövegeket, amelyeket azután a műhelyek bejáratánál helyeznek el három (román, magyar és angol) nyelven;
  • azokban a helységekben, ahol több műhely is található, egy közös szórólap mutatná be három nyelven az ott található hagyományos mesterségeket, illetve a további turistalátványosságokat;
  • szükség van infotrip-ek szervezésére újságírók, turisztikai bloggerek és utazási irodák képviselői számára – az előbbiek részt vehetnek a kézműves műhelyek népszerűsítésében, az utóbbiak beilleszthetik a műhelyeket saját turisztikai csomagajánlataikba (megjegyzendő, hogy intézményünk már szerzett tapasztalatokat infotrip-ek szervezésében turisztikai bloggerek számára, amelyek Kovászna megye kastélyait és kúriáit népszerűsítették).
  • Roxana Niculescu révén betekintést nyerhettünk az Országos Turisztikai Hatóság által irányított, folyamatban levő projektbe, amely célul tűzte ki, hogy létrehozza a Mesterek Országos Útját, ugyanakkor mérlegelte a Kovászna Megyei Művelődési Központtal való együttműködés lehetőségeit, hogy a jelen Projekt által regisztrált és revitalizált mesterségek felkerülhessenek az említett Mesterek Országos Útja térképére.

3. Workshop  

A hagyományos mesterségek revitalizációját célzó marketingstratégia kidolgozása

1. Időpont és helyszín: 2016. április 11-15, Kovászna Megyei Művelődési Központ

2. Résztvevők

- Fazakas Sidonia – Turisztikai Egyesület, Sepsiszentgyörgy

- Szőcs Endre – közgazdász, pénzügyi szakember

- Ciotlăuș Paul – marketing szakember

- Kinda István – néprajzos, a projekt terepmunka koordinátora

- Kolumbán Gábor – társadalmi és közösségi vállalkozási tanácsadó

- Pál Zoltán – vidéki turizmus szakértő

- Demeter Zotán – vidékfejlesztő projekt-tanácsadó

- Benedek H. Márta – vidékfejlesztő projekt-tanácsadó

- Már István – civil szervezetek szakértő

- Imreh Marton István – Kovászna Megyei Művelődési Központ, igazgató

- Szőts Papp Zsuzsa – , a

3. A workshop programja

A workshop öt napon át tartott, április 11-15 között, és egy operacionális marketingterv kidolgozását tűzte ki célul, amely a hagyományos mesterségek revitalizálását célozza a régióban, valamint népszerűsítésüket és támogatásukat a tágabb közönség körében. Egy olyan dokumentum elkészítéséről van szó, amely a Stratégia címet viseli, a dokumentumot létrehozó munkacsoport a stratégiák kidologzásáért felelős szakemberekből, marketing szakemberekből és a hagyományos mesterségek területének szakértőiből, valamint a fentebb említett személyekből állt.

A workshop programja az alábbiakat tartalmazta:

3.1. Tájékoztatás és vita: A Hagyományos székelyföldi népi mesterségek – revitalizálás, digitalizálás és népszerűsítés által című projekt bemutatása;  

3.2. Vita az alábbi témák kapcsán:

- piaci szegmensek azonosítása.

- SWOT analízis.

- stratégiai irányzatok.

      - piaci szegmensek azonosítása.

      - népszerűsítési körutak: fesztiválok, versenyek.

- termékek: műhelyek meglátogatása, tapasztalatszerzés műhelyekben, végső termékek – művészi alkotások, a hagyományos mesterségekhez kapcsolódó gasztronómiai tapasztalatszerzés.

- ármeghatározási modellek kialakítása.

- népszerűsítés, reklámozás, kommunikáció. Kommunikációs technikák alkalmazása a művészi mesterségek útvonalán és a hagyományos események népszerűsítésére.

- a népszerűsítési és piaci értékesítési csatornák meghatározása: programszervezők, turisztikai ügynökségek, panziók (szállás). Mindazok az intézmények, amelyek a turisztikai útvonalak szervezésében részt vesznek.

- az emberi tőke kialakítása: népi mesterek, programszervezők.

- az intézmények típusainak meghatározása, akik részt vehetnek a hagyományos mesterségek népszrűsítésében Kovászna megyében (turisztikai ügynökségek, központi és helyi közigazgatási szervek, szolgáltatási egységek).

            Konklúziók:  

            Kovászna megye turisztikai szempontból rendkívül értékes kulturális-történelmi és néprajzi örökséggel rendelkezik. A kulturális turisztikai ajánlatok fejlesztése és sokszínűsége, valamint a hazai piacok szintjén annak tudatosítása, hogy Kovászna megye értékes turisztikai célokkal és látnivalókkal rendelkező kulturális célpont, prioritást élvező célkitűzéseket képviselnek a kulturális elemet tartalmazó turisztikai termék fejlesztésében. A hagyományos mesterségek és események útvonalának kialakítása egyes versenyképes, autentikus és vonzó úticélok népszerűsítését feltételezi a belső piacokon, amelyek felkelthetik a turisták és utazásszervezők érdeklődését. Következésképp szükséges, hogy az útvonal ismert hagyományos kézműves műhelyeket foglaljon magába, amelyek könnyen megközelíthetőek és vonzó természeti környezetben helyezkednek el, ezáltal elégedettséget, kényelmet és minőségi turisztikai szolgáltatásokat biztosítva a turisták számára. Rendkívül fontos az információk elérhetősége, ami a létező mesterségek műhelyeit illeti, a mesterek azon képessége, hogy világosan és egyszerűen bemutassák a mesterségeket, lehetővé téve a turisták számára, hogy régi alkotási technikákat sajátítsanak el a mesterek által tartott bemutatók során.

            A hagyományos mesterségek és események útvonala a szellemi kulturális örökséget népszerűsíti, amely hatékony bemutatási módja Kovászna megyének mint fenntartható, vonzó turisztikai célpontnak, és amely hozzájárul a régi technikák, eljárások megőrzéséhez. 

3.3. A marketingstratégia kidolgozása és véglegesítése. Lásd Függelék.

             

           

Támogatók

http://www.eeagrants.org/
http://www.fonduri-patrimoniu.ro/